Őrület, hogy vannak filmek, amiknek semmi értelmük nincs. Semmi hasznuk, és semmi érdekességük. Mégis megnéztem, bár közben javítottam, szóval csak háttérzajra volt szükségem. Mégis leszűrtem, hogy minek ez a film. Nem láttam belőle húsz percet, s Fergie-ről lemaradtam. Ez aztán a meghatározó ember, húsz perces szerep. Különben is, miért kilenc, ha csak hét nő volt? Ha nem énekeltek volna benne, és nem lettek volna szépek a nők azokban az extra ruhákban és sminkekben, ki is kapcsolom. Jó volt a cuki Alfa, na meg Olaszország, de Guido dalai az életkedvet is kiszívták belőlem. Nemcsak lehangoló, de rossz is volt egy-két nyekergése. És egyébként miről szólt? A semmiről? Igen. Na jó, azért megérte, hogy hallottam Marion Cotillardot énekelni, eszméletlen hangja van!
